Részletrajzok tervezése – a passzívházak boszorkánykonyhája

A passzívházak kiemelkedően magas hőszigetelő és légzáró követelményeit sokféle összetett szerkezet teljesíteni tudja. A részletes energetikai számításokkal megállapított falak, födémek, tetők és további határoló szerkezetek rétegrendjei pontosan meghatározhatóak. Az épületről azonban csak akkor kapunk teljes képet, ha az említett szerkezetek találkozásait, a csomópontokat is gondosan megterveztük. Ez pedig sokszor nehezebb feladat, mint magának az épületnek a megtervezése volt.

Először is nem szabad abba a hibába esni, hogy falvastagság nélküli vázlatokkal dolgozunk. Bevett gyakorlat a helységek kívánt négyzetméterének meghatározása, és a létrejött sémából változtatás nélküli alaprajz-képzés. Passzívházaknál a nagy szerkezeti vastagságok, és a kezdetekkor figyelembe veendő gépészeti helyszükségletek átformálják a tervezés menetét.

Amennyiben körülbelül reális szerkezeti vastagságokkal összeállt az épület alaprajzi és metszeti értelemben, el lehet kezdeni rétegrendeket társítani a határoló felületekhez, és ezeket folyamatosan egyeztetni. Hiába felel meg például bővítésnél a nagyméretű tégla falazat a tervezett 30 cm-es hőszigeteléssel, ha a bővített szakaszon kisebb szerkezeti vastagságra is elég 25 cm szigetelés. A kettőnek hőtechnikai szempontból minél inkább homogénnek kell lennie, különben a váltás mentén problémák sorába fogunk botlani.

Részletrajzokon ábrázolni kell az összes külső határoló szerkezet lehetséges csatlakozásait. A termikus burok megfelelő működése csak akkor biztosítható, ha építkezés közben nem kerül elő olyan részlete a háznak, amely nem lett kellőképp kitalálva. Itt fontos megemlíteni a nyílászárókat is. Ahogy a fenti ábra mutatja, a nyílászárók hőszigetelés síkjában való hőhídmentes és légtömör elhelyezése sokszor komoly tervezési problémává fejlődik, szemben egy hagyományos nyílászáróval, amelyet gyakorlatilag tervezés nélkül el lehet helyezni bárhova.

Korábban makacsul tartotta magát a javaslat, hogy aki passzívházat szeretne, lapostetőben gondolkodjon. A második kép példa arra, hogy teljesen átgondolva a tető rendeltetését, a termikus burkot befordítva a héjalás alá nyugodtan alkalmazható magastető passzívházakon is. Ehhez azonban a tervezés első fázisától tisztában kell lenni az így megnövekedett rétegvastagság okozta körülményekkel. A csomópont kialakításánál nem az egyszerű ácsolhatóság, vagy a gyorsaság a legfőbb szempont, ahogy korábban megszokhattuk. Javasolt is a mérnök jellegű tartók alkalmazása, mivel a helyszínen ácsolt szerkezetek pontatlanságuk miatt a tervezett és ellenőrzött részletrajzoktól eltérő megoldásokra kényszeríthetik a kivitelezőt, ami a végeredmény alkalmasságát veszélyeztetheti.

A részletrajzok tervezése tehát komplex feladat, pontosan ismerni kell hozzá az épület szerkezeteit, az elérni kívánt követelményeket, és a felhasználható eszközöket. Emellett a folyamatos egyeztetés, konzultáció, és többszöri ellenőrzés is elengedhetetlen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.