Huszonegyedik századinak lenni nem azt jelenti, hogy az ember képes bármit feltalálni. Inkább azt jelenti, hogy képes felismerni a régi elemek előnyeit, és korszerű technológiával valamint a tradicionális tapasztalatok alkalmazásával mai viszonylatban is versenyképessé tenni azt.

A legnehezebben meggyőzhető emberek számára is kezd világossá válni, hogy a 20. században kitaposott energiagazdálkodási ösvény a 21. században már nem járható. El is kezdődött a verseny az energetikával érintett szektorokban az energiatudatosan gondolkozó befektetők meghódításáért. A gyors ütemű fejlődés során sokan olyan új, és világmegváltónak gondolt anyagok, szerkezetek kikísérletezésén fáradoztak, melyek végül azóta is tervezőasztalon állnak.

Szerencsére néhányan rájöttek, hogy nem szükségeses feltalálni mindent újra, hiszen a legtöbb természet közeli, ennél fogva energiatudatos megoldás már dédapáink idején is létezett. A tradíció és a 21. századi technológia ötvözésével született meg a Tapolcafői Forrástégla koncepciója is.

A vályogtégla, mint építőanyag bizonyára mindenki számára ismert. A modernizált kitermelés és feldolgozás biztosította előnyök azonban talán még a régebbi vályogházban élőket is meglephetik.

A vályog egyszerűen kiváló életteret képes teremteni.

Az emberre ma még ismeretlen hatással bíró sugárzások (mesterséges rövidhullámú eszközök, mobiltelefonok, stb.) nagy részét elnyeli, így biztonságosan árnyékolt épületek építhetőek belőle. Az elektroszmog mértékét mérsékli, illetve antisztatikus volta lévén a lebegő por egy részét megkötve tisztább levegőt biztosít. Relatív nagy tömegének köszönhetően a zajhatásokat nagymértékben képes csillapítani, miközben hőtárolása és hőfokcsillapítása is jelentős.

Páraszabályozó képessége kimagasló, miközben káros, vagy korrodáló kipárolgás sem lép fel, mint sok „modern” építőanyag esetén. A fedett szín alatti természetes szárításos technológia miatt készítésekor a szokványos falazóelemekhez képest töredéknyi a primerenergia felhasználása. Életciklusa után visszaforgatható a természetbe.

Zárt habarcs-fugával és belső oldali vakolattal teljesen légtömör, légzáró falszerkezet érhető el, így passzívházak építéséhez is megfelelő anyag.

Égetett agyag pillérek közti szárított Forrástégla vályogfal

Napjaink energetikai követelményét önmagában szinte semmilyen falazóelem nem képes teljesíteni. Még inkább igaz ez az elkövetkezendő évek energetikai tervezeteinek követelményeire. Kijelenthető tehát, hogy egy korszerű háznak mindenképpen kiegészítő hőszigetelésre van szüksége.

Nem mindegy azonban, hogy ez a hőszigetelés egy az imént említett emberbarát belső környezetet határoló hagyományos szerkezetre kerül, mint 21. századi hőpajzs, vagy egy tartószerkezeti megfontolásokból kényszerűen létrehozott hátszerkezetet próbálunk hőhídmentessé és élhetővé tenni vele.

Emellett természetesen érdemes a farzsebünkre is gondolni. Egy napjainkban nagyon elterjedt 30 cm-es blokktégla falazatba négyzetméterenként 7600 Ft értékű égetett téglára van szükségünk (16 db), míg ugyanez 4700 forint értékű vályogtéglával (36 db) is megvalósítható. A fent említett előnyök ismeretében ez szinte egyértelművé teszi a döntést: tradíció és technológia.

A Tapolcai Forrástégla termékekről, különféle felhasználási módokról, referenciákról bővebben a www.forrastegla.hu honlapon olvashat a környezettudatos olvasó.

Forrástégla szárítás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.