Rajzfilm és építészet - 1. rész

1.     A rajzfilm

A természetfilmeket, és egy-két nagyon extrém kategóriát leszámítva gyakorlatilag nincs olyan film, aminek ne lenne szerves része az épített környezet. A színészekkel készített filmek mindig valamilyen valós, megépített helyszínen játszódnak - még ha ez a stúdió is. Ezek tervezésekor és építésekor építészek közreműködésére volt szükség, így a filmvászonra is mindig felkerül a tervezők névjegye. Kivételt képeznek ez alól az olyan filmek, amelyek teljes egészében emberi színjátszás nélkül készülnek, vagyis a rajzfilmek.

A rajzfilmek eredendően ugyanazt az alapvető kifejezési módot használják, mint az építészeti tervek, mégis ez az egyetlen filmkategória, amelyből teljesen kizárhatóak az építészek, létezésük nélkül is lehetne rajzfilmet készíteni. Szintén igaz azonban, hogy nagyon kevés kivételtől (pl. Az oroszlánkirály) eltekintve ezekben a filmekben is megjelenik valamilyen művi elem, épület, tér, jármű. Ezeknek az épített elemeknek a megrajzolói azonban jellemzően nem építészek.

Esszémben a rajzfilmekben megjelenő építményeket, építészethez köthető jellegzetességeket járom körbe, kiderítendő, mekkora szerepet játszik a tervezett, megépített tértől való elrugaszkodás a rajzfilmek máig töretlen sikerében.

Mielőtt bármilyen szempont szerint összehasonlítanék, vagy egy mondatban említenék két rajzfilmet, meg kell állapítsam, hogy minden ilyen alkotást individuumként kell tekinteni, és elemezni. Bár rajzi feldolgozottságában, terjedelmében, mondanivalójának mélységében hasonlónak mondható a South Park és a Frakk, a macskák réme, mégis egyértelműen felesleges az összehasonlításuk.

Ahhoz azonban nem is kell a filmeket egymáshoz hasonlítani, hogy valamilyen módon mérlegelhető legyen, önmagához képest milyen módon, milyen mélységig és milyen céllal foglalkozik a mesterséges környezet ábrázolásával az adott film. Ez az arány többé-kevésbé megállapítható a film technikai, intellektuális lehetőségeitől, igényességétől függetlenül.

2.     Építészet szerepe a rajzfilmben

2.1     Épített környezet nélküli rajzfilmek

Mint fentebb említettem, nagyon kevés olyan filmműfaj van, amelyben nincs épített környezet. Általában a filmekben emberek szerepelnek, és az emberek hajlamosak a legszűzebb környezetbe is azonnal valami művi dolgot létrehozni maguk köré.

Nincs ez másként a rajzfilmekben sem, az emberábrázolások gyakorlatilag száz százalékban épített környezet ábrázolásával járnak. Kivételt képeznek ezalól az olyan szinten leegyszerűsített animációk, ahol már maga az emberábrázolás is szimbolikussá válik. Ilyen például a világ első animációja, Émile Cohl Fantasmagorie-je.

További épített környezettől mentes rajzfilmek az állatokkal játszódó filmek, illetve néhány absztrakt, inkább művészetinek szánt alkotás.

1. kép: épített környezet nélküli rajzfilmek

2.2     Változó, irreális terek, épületek

Elég nehezen behatárolható kategória az irreális épületek kategóriája, hisz a rajzfilmekben megrajzolt épületek – kevés kivétellel – nem valós épületek, nincsenek terveik, ezáltal irreális, megvalósíthatatlan épületek. Leszűkítem tehát a fogalmat minden körülmények között irreálisra, tehát olyan elemekre, amelyek megépítésére semmilyen körülmények között nem lenne képes az emberiség, vagy semmilyen indok nem vinné rá a megépítésére. Ilyen például a kacsalábon forgó palota, vagy Mézga Aladár leszármazottjának, MZ/X-nek élettere.

Ezek az irreális terek aztán a fantázia szabta határokon belül bármilyenek lehetnek, bármikor a történet egészét befolyásoló módon megváltozhatnak. Hasonlóságuk, hogy valamilyen módon elfedik a megvalósíthatatlanság tényét, a néző a valótlan helyzetek megjelenésekor a történet új fejleményeivel van elfoglalva, nem az ezt lehetővé tevő körülményekkel.

Példaként hozható a Ludas Matyi kéményépítő jelenete, ahol a már eleve lehetetlen kémény összeomlását egy elpöckölt kavics kiváltotta pillangó-effektus akadályozza meg. Az ábrázolt szerkezetek (falazott kémény, építkezési állványzatok, faragott szobrok) önmagukban emlékeztetnek egy valós környezetre, a körülöttük történő események azonban teljességgel valószerűtlenek.

2.3     Másodrendű szerep

Sok esetben az épített környezet nem alakítja a történetet, mégis meg kell jelennie. Tudnunk kell, külső vagy belső térben, kunyhóban vagy palotában játszódik-e a történet, de ezen kívül nem hordoz információt az akár egész hátteret kitöltő épület.

A korai Walt Disney filmekben ez nagyon hangsúlyosan megmutatkozik. A néző előre látja a háttér feldolgozottságán, melyik az az elem, aminek köze lesz a cselekményhez, és melyik az, amelyik csak kitöltő funkcióval bír. Például ha egy deszkakerítés néhány léce éles kontúrokkal, részletesebben van megrajzolva, az a pár léc valószínűleg hamarosan át lesz törve.

Hasonló különbség van a szereplők és a háttér kidolgozottsági mértéke között, megállapítható tehát, hogy az épített környezetnek ezek az elemei belépnek a cselekménybe, ugyanolyan szereplővé válnak, mint az élőlények.

Ellenkezőleg is igaz, Az egymást kergető szereplők közül a menekülő eltűnhet egy pillanatra, és csak amikor az üldöző már elszaladt, akkor vesszük észre, hogy a háttérbe beleolvadva úgymond elbújt. A fentiek jó példája a Tom és Jerry című rajzfilmsorozat, amely abból a szempontból is kiemelkedő, hogy minimálisra leegyszerűsítve a környezetet, testbeszédre korlátozva a kommunikációt is tökéletesen közérthetően és szórakoztatóan előadható egy történet. Újat alkotni természetesen egyre nehezebb, manapság egyszerű ábrázolásmód esetén jellemzően a film is alsó kategóriás lesz. A ma klasszikusnak tekintett filmek esetén az ötlet, a gondolat volt az a többlet, ami milliók számára szórakoztatóvá tette őket. Hiába azonban a legmodernebb fotorealisztikus renderelés, a legprecízebb háttér-cselekmény kapcsolat és az IMAX (maximális képhatás) technológia, ha a történet egy három sorban leírható, elcsépelt konfliktus és megoldása. A rajzfilmcsatornákon futó tucatfilmek színvonala pedig még ezeket is messze alulmúlja.

2. kép: előtér és háttér viszonya

2.4     Létező épületek

A rajzfilmekben megjelenő építmények egy érdekes kategóriája, amikor valóságban létező épületet, teret ábrázolnak. Jellemzően ezek nem az eredeti tervek alapján kerültek megrajzolásra, hanem látvány, illetve fantázia útján, így érdekes összehasonlítási alapot képeznek.

Vannak helyszínek, melyeknek a rajzfilm játszódásának időpontjában aktuális arculata manapság részben, vagy egyáltalán nem ismert. Például az Aladdin című rajzfilmben Agrabah, a mai Bagdad ábrázolása nagyrészben a fantázia szüleménye, azonban egyes jellegzetes épületek, paloták révén mégis tudjuk, melyik konkrét helyszínről, és ezzel milyen alapvető adottságokról van szó.

A másik véglet, amikor a rajzfilm megalkotójának szinte terveket kell rajzolnia az épületről annak ábrázolhatósága érdekében. A Notre-Dame például elég karakteres épület ahhoz, hogy ne legyen elegendő egy kéttornyos templomként ábrázolni. A történelmi regényekre vagy alkotásokra épülő rajzfilmeknek nincs lehetőségük a létező épületek tetszőleges átkomponálására, mert az a hitelesség és az érthetőség kárára menne.

A Herkulesben megjelenő thébai olympiai zeusz templom is ilyen, ha a klasszikus környezet nem lenne a maga szabályait megközelítően ábrázolva, az egész egy kitalált környezetbe kerülne, és ez rengeteg olyan kérdést vetne fel, amelyet így a történelmi tények, vagy a környezet megmagyaráz.

Hasonlóan, bár az Asterix-ben megjelenő egyiptomi vonatkozású részek elég stilizáltan ábrázolják a városokat és a piramisokat, de például az Egyiptom hercege című rajzfilmben már könnyen felismerhetőek a karnaki nagy hüposztül csarnok jegyei.

Napjaink épületeiből is számos ilyen példa van, a Madagaszkár Pingvinjei című rajzfilm-sorozatban például szinte tökéletes ábrázolása látható a New York-i Central Park Zoo-nak. (3. kép) Mivel cél a rajzfilm nézőhöz való közelítése, az állatkertből kiszökdöső pingvinek jellemzően létező épületek és terek környékén bukkannak fel.

A Youtube-on „Eiffel Tower animation” keresőszóra több tucat érdekes animáció jelenik meg, elsőként például ahogyan transzformerré alakulva tüzet okád a rá tüzelő tankokra.

Napjainkban a rajzfilm gyártás szinte bárki számára elérhetővé vált.

3. kép: Central Park Zoo rajzfilmen és fényképen

...folyt köv.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.